« Vissza a suli oldalára
E-napló Piarista Bál Koronavírus Felvételi, beiskolázás Elérhetőségek
február
22.

Aida az Erkel Színházban

Különleges programnak ígérkezett a február 19-ére tervezett operalátogatás, amit Kalász Ákos igazgató úr szervezett az érdeklődő diákoknak, tanároknak, szülőknek.

Az Aida Verdi egyik legnépszerűbb és legmonumentálisabb operája. A rácsodálkozás azonban mégsem az egyiptomi és etióp fiatal tragikus szerelmi történetét bemutató darab nyitányával kezdődött számunkra, hanem a színházi kulisszák titkait bemutató rendhagyó és különleges sétával. Hálásak vagyunk az Operaház főigazgatójának, Ókovács Szilveszter úrnak, aki a kísérőnk volt.

Igazán különleges volt a még zárt és üres nézőteret a színpadról látni, belesni a súgólyukba, benézni a zenekari árokba. Láttuk közelről az Aida monumentális díszleteit, amelyen még a színpadmesterek dolgoztak, találkoztunk a még pólóban a színpadon sétálgató, Radamest alakító operaénekessel, Fekete Attilával és az artistákkal, akik a színpad sarkában melegítettek a második felvonás jelenetére készülve.

Az opera a legkomplexebb, legnagyszabásúbb művészeti műfaj. Már a nézőtéren számláltuk meg a főigazgató úrral, ehhez az estéhez hány ember együttműködése, magas művészi teljesítménye kell, hogy a néző elégedetten és katartikus színházi élményekkel távozzon. Ezen az estén 350-ig kellett számolnunk.

Az Aida története és Verdi zenéje önmagáért beszélt. Mohácsi János rendezése úgy modern, hogy megjelenésében klasszicizál, a díszlet arculata, a jelmezek színvilága egyszerre jeleníti meg az egyiptomi atmoszférát, de a mától sem idegeníti el a színpadi eseményeket.

A rendezői koncepció középpontjában - a szerelmi történet mellett - a háború áll, amelyről letöröl minden romantikus bájt, hamis illúzióit. A Operaház kórusa és magánénekesei (szólistái) ihletett előadásmóddal ajándékozták meg a közönséget. Érdemes megjegyeznünk, kiket is láttunk a színpadon: A címszerepben a Kossuth-díjas Sümegi Esztert, Radamesként Fekete Attilát láttuk, a fáraó leánya  Komlósi Ildikó volt. Az etióp királyt Alexandru Agache, az egyiptomi főpapot Palerdi András, a fáraót Köpeci Sándor játszotta. Nem felejtjük őket!

Köszönjük a komplex színházi élményt vendéglátónknak, Ókovács Szilveszter főigazgató úrnak.

A darab előtt egy fiatal zenetörténész előadását is meghallgattuk. A "Kódfejtő" segített abban, hogy ne csak a színházat, hanem a darabot is értő közönségként vegyünk részt az előadáson.

Az utóbbi kép forrása: www.opera.hu

blog programajánló | Tovább a programokhoz

Design: Unicial Program: Florka