Egy nap a Börzsönyben

Beszámoló a novemberi sportköri túráról

Túravezető: Juhász Gábor
Kísérők: Faggyas Szabolcs, Szentes Csaba
Öregdiákok: Jakus Péter, Szőke Péter, Szűcs Ferenc (2015b)
Diákok: Koós Gábor, Laczó Levente (11.a), Irinyi Johanna, Plette Bulcsú (10.b), Marincsák Zoltán, Mátrai Armand (9.a), Szebedy Bodza, Szepesi Nikolett (9.c), Pokorny Olivér (9.ny)

Az Oltár-kőnél

November 23-án az iskola túrasportköre és néhány öregdiák reggel nyolc körül gyülekezett a váci buszmegállóban. Mivel volt még idő a felszállásig, az öregebbek kávéval, én forró csokival készültem, tévedésből borsot szórtak rá, szerencsére kaptam egy másikat. Épphogy elértük a fél kilences buszt. Felszállingóztunk a buszra, a végállomásig, Szokolya-Királyrétig utaztunk, és készültünk az előttünk álló napra.
Kellemes tempóban haladtunk, közben gyönyörű őszi tájképek tárultak elénk.

Útközben egy alig észrevehető, kóborló szalamandrába is belefutottunk.

Ahogy felértünk a gerincre, kezdett hidegebbre fordulni az idő, úgyhogy a Szent István keresztnél nem is időztünk sokat.
Novemberhez képest egész szép idő volt, habár a Csóványos tetején kellőképpen használhatatlanná fagytak ujjaink, senkinek nem volt kedve fényképezni.
Lehetetlent nem ismerve, még a hosszú út után is boldogan másztuk meg a kilátó 133 lépcsőfokát, hogy utána gyönyörködhessünk a kilátásban. Igaz, csak addig, amíg le nem fújt a szél:)

Panoráma a Csóványosról nyugati irányba

A lejtmenetben át kellett kelni a Kemence patakon, de fent a hegyen már megedződtünk a kidőlt fákon. Egy (második világháborús) bombatölcsérben kis tavacskát láttunk, majd Závozon volt időnk Diósjenőt és a Naszályt nézegetni, míg a fiúk felmentek a Kő-szirtre, ahol volt egy pad. Nekünk csak egy kidőlt fa jutott.

Kilátás Závozról, közelebb Diósjenő, távolban a Naszály

Hazafelé tartva a vonaton fáradtan, családias hangulatban ülve megosztottuk egymással a túrára hozott maradék elemózsiánkat.

Írta: Szepesi Nikolett (9.c), kiegészítette: Juhász Gábor, fotók: Szentes Csaba.