Fizikaoktatás a Piarista Gimnáziumban

Beszélgetés dr. Borbély Venczel tanár úrral (dr. Nemes György SchP interjúja)

A természettudományok művelésének mindig nagy hagyománya volt a piarista iskolákban. A rendszerváltásig a matematika és a fizika volt a gimnáziumok fő „arculata”. Erre predestináltak az akkori lehetőségek, diákjaink ezen a vonalon léphettek tovább. Most dr. Borbély Venczel tanár urat kérdeztük a jelenlegi fizikaoktatásról – és nemcsak arról.

Kedves tanár úr, mióta tanítasz a gimnáziumunkban? Mi a véleményed az iskoláról általánosságban?
2017. szeptemberétől tanítok a gimnáziumban. Kalász Ákos igazgató úr csalogatására jöttem el korábbi iskolámból. Jól érzem magam itt, egy nagyon családias tanári kar fogadott. Sok biztatást és támogatást kaptam és kapok a munkámhoz, nemcsak a vezetőségtől, hanem a kollégáktól is. Tetszik, hogy van „diákélet”, rengeteg érdekes program közül választhatnak az érdeklődő diákok.

A frontális óravezetésben mit tartasz a legfontosabbnak? Emlékszem diákkoromból, hogy a frontális előadás mellett nagy hangsúly volt a kísérleteken, de (számomra akkor talán kedvezőtlenül) a példamegoldásokon, amelyekből elég sok házifeladatot kaptunk akkoriban. Most hogy áll a helyzet?
Fizikából nagyon sok ismeretanyagot elsősorban frontálisan lehet megtanítani. Valamilyen módon meg kell ismertetni a jelenséget, a kapcsolódó törvényeket és gyakorlatokat. A jelenség újra felfedezése maradandóbb nyomot hagyna a tanuló fejében, de ahhoz sokkal több időre lenne szükség. A fizika tantárgyra biztosított órai keretek jelenleg elsősorban a frontális óravezetést teszik lehetővé, de a mai gyerekeknek már ez nem mindig megfelelő. Ezért több óravezetési módszert érdemes kombinálni. Amennyiben rendelkezésre áll több kísérleti eszköz egy adott tananyaghoz, akkor néhány tanuló csoportot alkotva önállóan kísérletezhet. Ezt a módszert gyakran alkalmazom, sőt bizonyos esetekben olyan kísérleteket állítok össze, korszerűsítek vagy találok ki számukra, amelyek a lehető legegyszerűbb, akár a mindennap használatos eszközökkel is elvégezhetők. Ez közelebb viheti a gyereket a jelenség megértéséhez, de ha csak játékként tekint az órai munkára és nem rögzíti a kísérletben tapasztaltakat, akkor felszínes marad a tudása. Feladatmegoldásnál, egy frontális bemutató után, tanulópárokkal igyekszem még jobban begyakoroltatni a tanultakat. A házi feladatként én is sok esetben számolásos példát adok, de szoktam kérni mérési jegyzőkönyvet otthon elvégzendő kísérletről is.

A közvetlen iskolai órákon túl mit tartasz fontosnak? Beszélj a szakkörökről, a fakultációról, és az egyéb szaktárgyaddal kapcsolatos munkádról.
Fontosnak tartom, hogy a tantárgyam szépségét megmutassam a dákoknak. Munkámat igyekszem úgy végezni, hogy az ne csak a tantárgyamat lássák, hanem a mögötte lévő embert és munkát is. Nagyon örülök annak, hogy van pár lelkes diák, akik hetente egyszer-kétszer eljönnek szakkörre. Ha van valamilyen konkrét feladat (verseny, pályázat), akkor elsősorban azzal foglalkozunk, de sok esetben egymástól tanulunk, saját ötleteinket valósítjuk meg. Ezek a diákok a későbbiekben nagyon jó kutatók lehetnek és erre szeretném őket felkészíteni. Ez nekem is folyamatos megújulást biztosít, mert napirenden kell lenni a legújabb kütyükkel, gyerekeket érdeklő műszaki dolgokkal. A több éve végzett szakköri tevékenység vezetett oda, hogy mindig azon gondolkodom, hogyan lehetne a lehető legolcsóbb olyan megoldásokat megtalálni a fizika oktatásához, amelyek a mai kor eszközeit (mobiltelefonok, mikrokontrollerek) használják. Ennek kapcsán korszerűsítettem az egyenáram tanításához használt kísérleteket és egy sorozatot állítottam össze, hogy a lehető legtöbb órán kísérletek segítségével vizsgáljuk meg a kapcsolódó jelenséget. Ezek mindenki számára olcsón elérhető eszközök, ezért akár otthon is lehet(ne) kísérletezni. A fénytan tanításához is bevontam olyan eszközöket, amelyek már otthon is megvannak (mobiltelefon, 3D-s szemüveg, CD, LED-ek stb.). És még lehetne sorolni.

A „piarista terek” közül mindig fontos volt a fizikum. Mondj valamit erről! Most milyennek érzed, és hol van fejleszteni való?
Nagyon jól felszerelt fizikaszertár van a gimnáziumban. Természetesen mindig vannak olyan eszközök, amiket szívesen látnánk, és lassan talán meg is tudjuk vásárolni. Az előadó terem elsősorban frontális előadásra alkalmas, de 2-3 fős csoportokkal sok tanulói kísérlet elvégezhető. Nagyon jó dolog, hogy a 7. évfolyamon a heti két órából az egyik órán, a 8. évfolyamon a heti egy órán fél osztállyal tanulunk és két fős csoportokat alakítva sokat kísérletezhetünk. Lobmayer Imre atya a fizikát tanító kollégákkal közreműködve a hetedikesek számára összeállított egy kísérlet csomagot, amelyek szorosan kapcsolódnak a tananyaghoz. A 8. évfolyamon vásárolt elektromos és mágneses jelenségek vizsgálatát lehetővé tevő kísérleti csomagok állnak rendelkezésünkre, amelyeket kiegészítettem még néhány, az elektromágneses jelenségek körét bemutató eszközzel. Ezeket a kísérletezős órákat afFizika laborban tartjuk, ahol a célnak megfelelő asztalok vannak. Az idén bevezetett Fizika++ képzés is egy kicsit azoknak próbál segítséget nyújtani, akik érdeklődnek a műszaki tudományok iránt, szeretnek a dolgok mögé nézni, egy jelenséget több szemszögből megvizsgálni. A képzés egy szakkörhöz hasonló: egyszerű jelenségeket vizsgálunk hagyományos méréssel, illetve modern eszközökkel (videóelemzés, automatikus számlálás stb.). Minden személy részére rendelkezésre áll egy-egy laptop, az adatok rögzítése és feldolgozása, továbbá az eredmények megjelenítése, megosztása így sokkal egyszerűbb. A diákok saját digitális eszközeiket is használhatják a mérések során.

Tudományos munkát is végzel, fizikából doktoráltál. Beszélj röviden erről is!
Doktori témám a holográfia egyik gyakorlati alkalmazásához, a holografikus interferenciához kapcsolódik. 15 évet dolgoztam ebben a témakörben először a BME Fizika Tanszék Holográfia Csoportjában, majd a Technoorg Linda Kft. Optikai Csoportjában. Részt vettem egy digitális holografikus inteferométerrel mérő ipari berendezés megalkotásában. Jelenleg alkalmanként részt veszek a cég elektronmikroszkóp mintaelőkészítő berendezéseinek fejlesztésében. 

Erdélyből jöttél. Beszélj valamit az ottani oktatási rendszerről! Miben különbözik a magyarországiétól? Mit tartasz jobbnak ott, és mit tartasz jobbnak itt? Magam sokáig tartottam kapcsolatot erdélyi iskolával (Kolozsvár, Báthory Líceum), de ott csak a sportról és a természetjárásról, esetleg a műemlékek felkereséséről esett szó! Mondj valamit az ottani pedagógiáról!
Érettségi után egy évig tanítottam Székelyvarságon matematikát és fizikát. Azután egyetemre kerültem, majd a BME-n kutattam és Szentendrén kezdtem tanítani. Nem sok tapasztalatom van az otthoni oktatás tartalmáról. A rendszerben voltak olyan elemek, amelyek nem tetszettek, részben ezért is jöttem el. Ezek egy része még mindig jelen van, amennyire jók az információim. Fizika oktatás terén se sok információm van, de nemrég még találkoztam 6-os fizika tankönyvvel, és úgy tudom, hogy 12-ben is van még fizika.

A tanítás mellett mivel foglalkozol még szívesen?
Igyekszem az iskolán kívüli idő lehető legtöbb részét a családommal tölteni. Néptáncra járok hetente a szigetmonostori Zöldsziget néptáncegyütteshez, akikkel évente két-három alkalommal fellépünk a helyi rendezvényeken. Tagja vagyok a Máriáss Péter és barátai együttesnek, ahol Péter által népzenei hangzásban feldolgozott archaikus imádságokat éneklünk, játszunk. 

Forrás: https://www.mariasspeter.hu/fenykepek/

Kedves tanár úr, köszönöm az interjút. Sok sikert kívánok hasznos tevékenységedhez minden téren!
A régi barátsággal, szertetettel: dr. Nemes György

Ajánlott oldalak:

https://borbelyvenczel.webnode.hu/ (a tanár úr honlapja)

https://szinpadon-a-tudomany.hu/

Fotók: MEHI Fotó, Hujbert Menyhért, Kalász Ákos, Borbély Mária, StonehillB.