Nobel díjas tudósok és tehetséges diákok találkozója

Február 24.-én, vasárnap egy gyorsan bekapkodott ebéd után izgalommal és kíváncsisággal tele indultunk el Szegedre, a Nobel díjas tudósok és tehetséges diákok találkozójára.

Az oda vezető hosszú vonatúton már megismerkedtünk egy szintén oda tartó csoporttal, átbeszéltük a tudnivalókat, és Csorba Tanár Úr még egy röpke kémia órát is tartott nekünk.
Szegedre érkezve nem mentünk egyből a szállásra. Mind a hárman, Réka, Julianna és én is először jártunk Szegeden, ezért kisebb-nagyobb kerülővel mentünk a Novotel hotelbe, hogy körbenézhessünk kicsit a gyönyörű városban. Amilyen a város volt, olyan szép volt a hotel is. A kilátás a szobánkból a Tiszára nyílt. Csodálatos látvány volt, főleg a naplemente. A vacsora után szusszantunk egy kicsit, majd egy újabb, de rövidebb városnézés következett, jól szemügyre vettük a Dómot, ami még jobban nézett ki éjjel, szépen kivilágítva, mint nappal. Ezután visszatértünk a hotelbe, és korán lefeküdtünk, mert tudtuk, másnap sok minden vár ránk.

Hétfőn egyből a reggeli után indultunk Hódmezővásárhelyre, az első programra. Az érzékszervekről hallottunk egy igazán érdekes előadást, a helyi Németh László Gimnázium egyik tanárnőjétől.

Az előadás legizgalmasabb része a szem-boncolás volt, de többek közt foghattunk szárazjeget, kóstolhattunk unamit – azaz az ötödik alap-ízt –, és megnézhettük hogyan látnak a kígyók.

Az előadás után a Novotel hotel dísztermében hallgattunk meg egy bevezető előadást, ahol magyarul elmagyarázták nekünk, miről fog majd beszélni Ervin Neher, német Nobel-díjas tudós. Ezután megebédeltünk.

Ebéd után átsiettünk az egyetem épületébe, ahol több érdekes előadást hallgattunk meg angolul, sok dolgot megtudtunk az egyetem programjáról, hogy újabb Nobel-díjast akarnak Szegednek Szent Györgyi Albert után.

Ezek után elérkezett Ervin Neher előadása. Én kicsit meglepődtem, sokkal jobban értettem, amit mondott, mint amire számítottam, a szakkifejezések és a német akcentus ellenére is.

Az előadások után a hotelben gyorsan összekészültünk, kicsinosítottuk magunkat, hogy elindulhassunk a gálaestre. Ezt a részét vártam a legjobban a három napnak. A színház fele menet megismerkedtünk a karcagi csapattal, amelynek egyik tagjával tartom a kapcsolatot. Még egy új barátot is szereztünk ennek az útnak köszönhetően. A gálaesten különleges néptáncot láthattunk a színházban, majd a gálavacsora következett, ahol jól belakmároztunk.

A harmadik, és egyben utolsó naptól eleinte kicsit tartottunk a lányokkal. Ez azért volt, mert mind a hárman másik csoportba voltunk beosztva a kerekasztal beszélgetésen. De szerencsére ez a kétszer másfél óra is nagyon jó volt. Egyetemista tanulóktól hallhattuk, hogy milyen kutatásokat végeznek, és milyen az életük Szegeden.

Ebéd után indultunk a vonatállomásra, és lezártuk ezt a remek három napot.
Nagyon örülünk, hogy elmehettünk erre a találkozóra, és köszönjük a lehetőséget.

Szöveg és fotók: Harsányi Lilla, Őri Julianna, Vámos Réka (10.C)
Naptár
Aktuális | Következő események
Naptár Hírek Blog Galéria

Design: Unicial Program: Florka

Támogatók: logo logo logo logo
logo logo