"A rendszeres programok tökéletesítése az örök cél"
Beszélgetés Farbaky Pállal, a PAD vezetőjével
2020. október 8-án hívták össze a diákönkormányzatok tartományi találkozójára a piarista oktatás-nevelési intézmények DÖK-ös képviselőit az online térben. Ennek az eseménynek a kapcsán szólítottuk meg iskolánk diákönkormányzatának jelenlegi elnökét, Farbaky Pált, hogy beszéljen a munkájukról.
Elöljáróban, a PAD célja egyfelől az, hogy a diákok öntevékenységének, vállalkozó kedvének helyet adjon, értékes programokat szervezzen a diákságnak, tajai az iskolai közösségek „kovászai” legyenek. Ugyanakkor reflektáljanak az iskolai folyamatokra, a közös gondolkodás kultúrájával segítsék az intézmény működését, és udvarias párbeszédben képviseljenek a diákok számára fontos érdekeket. Ezekben a folyamatokban a képviselők sokirányú képességei, jártasságai, kompetenciái is fejlődnek, így a PAD-os képviselők maguk is gazdagodnak személyiségükben szolgálatuk által.
Kedves Pali! A PAD-nak mióta vagy tagja, és hogy fogadtad, hogy ebben az évben Te vetted át a stafétabotot Menyustól (Hujbert Menyhért)?
Negyedik éve vagyok a PAD tagja, 9-esként léptem még be. Menyussal már a megválasztásom előtt egy jó fél évvel beszéltünk róla, hogy ő engem látna megfelelő utódnak, úgyhogy készüljek fel, szóval nem ért akkora meglepetésként.
Mondj valamit az elődöd munkájáról!
Menyus nagyon jó vezető volt, rengeteg munkát vállalt a PAD-ért, könnyen kommunikált a Tanárokkal, ami PAD elnökként nagyon fontos.
Kik a PAD-csapat tagjai, mutasd be őket, és magadról is mondjál néhány szót!
A PAD tagjai felsős diákok, osztályonként 2-2 képviselővel (van ahol több, van ahol kevesebb).
Szerencsére a csapat idén kifejezetten nagy, tele van aktív tagokkal, akik mind beadják az ötleteiket a közösbe. Magamról röviden annyit, hogy ötödik éve járok a Váci Piarba, idén fogok érettségizni, ami egyben a PAD-os tevékenységeim végét is jelenti, szóval ebből a szempontból nem várom a tavaszt.
Mondjál valamit a kisPAD munkájáról! Miben különbözik a Tietektől, és miben működtök együtt?
A kisPAD-ot ugyebár az alsósok alkotják, az algimnáziumnak szerveznek programokat, Luca-napi vásárt például. Nálunk a két PAD önállóan működik, saját kapcsolattartó Tanárral, saját gyűlésekkel, tehát az együttműködés kimerül olyan programokban, amiket a felgimnázium az egész iskolának szervez, ilyen például a KI? MIT? TUD? és a PAD-nap.
A Tartományi Diákönkormányzatok Találkozóját, a vírushelyzetre való tekintettel az online térben szervezték. A műhelymunkák során a jelenlévők együtt kerestek válaszokat egyes kérdésekre. Hogyan értékeled az ezekre adott válaszokat? Milyen hatékonysággal tudtatok együtt gondolkodni az online térben?
Az, hogy idén online volt a találkozó sokat elvett az élményből, de azért így is sikerült ötleteket, problémákat egyeztetnünk. Alapvetően ezek a találkozók nagyon jó ötletbörzék, mindenki elmeséli, ami náluk jól működött, és a többiek meríthetnek ötletet.
A találkozón felmerült kérdéseket nézzük sorba: mi lelkesít benneteket, PAD-os képviselőket? És miért tudtok felelősséget vállalni diákönkormányzati szerepetekből?
Azok az emberek lesznek általában képviselők, akik örömüket lelik a szervezésben, a sok kommunikációval járó problémamegoldásban, és abban, hogy másoknak élményt adnak. Mi idén a tartományi találkozó előtt megtartottuk például az első PAD-os programot, ami egy gólyaavató volt a 9. évfolyamnak. Egy ilyen lebonyolítása, sok szervezéssel jár, mind a program előtt, mind közben. Tehát a nap végére én teljesen elfáradtam, viszont az egész abszolút megérte, mert nagyon-nagyon élvezték a jelenlévők. A felelősség azt hiszem az, hogy amely programot mi vállalunk, hogy megszervezzük (és ezek egyáltalán nem kötelező dolgok, magunknak adjuk a munkát), azt tényleg megcsináljuk, belefektetjük a munkát, és legjobb képességeink alapján tesszük. Ezeken a programokon a diákok jobban megismerhetik egymást, és szerintem az iskolát is jobban megszeretik. Ez is feladatunk, ezért is felelősséggel tartozunk.
Mit tudtok kínálni a körülöttetek lévők számára? Mi az, amiben lépni szeretnétek ebben a tanévben? Szabad-e, lehet-e tervezni ebben a különleges helyzetben?
Jelenleg nem sokat tehetünk, viszont a lezárás napjáig aktívan szerveztünk, még úgy is, hogy minden bizonytalan volt. Már vannak terveink az évre, létre akarunk hozni egy könnyen elérhető társalgót, amire a tér már meg is van, csak otthonosabbá kéne varázsolni. Idei újítás még például a Gólyaavató. Ezeken kívül az évek óta rendszeres programok tökéletesítése az örök cél. Tavaly például a Farsangi ünnepséget kezdtük átdolgozni, aminek a finomításával van még munka bőven. Amint visszamehetünk az iskolába, folytatjuk a munkát ott, ahol abbahagytuk.
Kitől és mire van szükségetek a megfogalmazott célok eléréséhez?
Kalász Ákos igazgató úrnak kell rábólintania minden programunkra, ha tőle megvan a támogatás, akkor igazából csak a diákokon múlik; a szervezőkön és a résztvevőkön. Eddig mindig megkaptunk Igazgató Úr támogatását, és kétlem, hogy ez változna.
Miről szeretnél még beszélni? És esetleg mit üzensz az iskola diákságának?
A programoknak mi csak a gerincét adjuk, és valójában a diákok azok, akiken az egész hangulata áll vagy bukik.
Köszönjük szépen, hogy gondolataidat megosztottad velünk. Sok sikert kívánunk a további munkához!
Interjú és fotó: StonehillB
