« Vissza a suli oldalára
E-napló Piarista Bál Koronavírus Felvételi, beiskolázás Elérhetőségek
2020
december
21.

Szkólabeszámoló - "megmerítkezés az ünnepben"

Advent 3. vasárnapján, december 20-án második alkalommal tette még ünnepélyesebbé a 9 órai szentmisét a piarista templom szkólája. Dr. Kővári Rékát, egyházzenész-népzenekutatót kérte fel Balla János SP atya a szkóla vezetésére.

"Megtiszteltetésnek éreztem a felkérést Balla János szerzetes atyától, hogy a váci piarista templomban immár három évtizedes kántori szolgálat után egy, a gimnázium tanári karának lelkes magján alapuló szkóla vezetését vállaljam el. A szkóla tagjait előzetesen nem, vagy csak részben ismerve az első alkalmakat elsősorban az alapvetés és puhatolózás névvel címkézhetnénk fel. A különböző zenei, egyházzenei ismerettel és múlttal rendelkező emberek ezen csoportjával azonban az első szolgálaton, az egyházi év utolsó vasárnapján, Krisztus Király ünnepén már egy ritmizált, két szólamú tételt is el tudtunk énekelni.

Második alkalommal, advent 3., örvendező vasárnapján pedig a két- és négyszólamú zsoltártónusokkal díszített, egyszerű, magyar gregorián introitus és kommunió mellett nagy latin Alleluját, továbbá egy komoly éneklési technikát igénylő, három szólamú DuFay himnusz-feldolgozást énekeltünk, a hívekkel váltakozva. Célunk a liturgia szolgálata, a liturgia szövegeinek művészi megjelenítése. Ezért elsődlegesen a gregorián (egyszerűbb vagy ünnepélyesebb, eredeti "nagy") énekeket és dallamokat, tónusokat énekeljük, amit kiegészítünk versenként vagy versszakonként díszítő jelleggel többszólamú feldolgozásokkal, illetve önálló tétellel. Így már szkólánk szép hangú férfiai énekelték a szentmise olvasmányait és az egyetemes könyörgéseket is.
A népénekek közül prioritást élveznek a régi, 16-17. századi vagy akkorra visszavezethető énekek, illetve olyan értékes dallamok, amelyeknek létjogosultságát a népzenei gyűjtések igazolják.
Reméljük, szolgálatunk által a szentmisén részt vevő hívek hallásának aktivizálásával a tevékeny részvétel emelkedettebben tud megvalósulni" - fogalmazott a szkóla vezetője.

A szkólában diákok is énekelnek. Daróczy Kata (9.b) szkólatag így foglalta össze tapasztalatait, élményeit.

"Az első szkóla alkalmamon nagyon jól éreztem magam. Előtte izgultam és féltem, mert el sem tudtam képzelni, hogy milyen lesz egy ilyen próba, de nem volt semmi extra. Alapvetően szeretek énekelni, de csak nagyon különleges alkalmakkor. A mise, az pont ilyen, mert konkrétan egy szolgálatot teljesítünk, ami nagyon felemelő érzés. Először egy ilyen szkólát egy pesti templomban hallottam és érdekesnek tartottam, majd anyukám bíztatására eljöttem a piarosra. Remélem még sokáig szkólás lehetek."

A szkóla egyik tanártagja Király Bálint latin-olasz szakos tanár így a következőket mondta az énekes templomi műfajt dicsérve:

1. Egyházzenénk lelkünk tükre. Énekel az anya újszülöttjének, énekel a születésnapot köszöntő, énekel a B-közép. Mind kiszakadnak egy kicsit az időből, sőt a térből is. A sámán is. A zsidók, hinduk, ortodoxok, muzulmánok is.
2. „Mióta a világ varázstalanítva lett…”, elveszítvén a fogékonyságunkat a transzcendensre, kellemetlen a hiány, s igyekeznek eltussolni. Az orgona kapóra jön, egészen fenséges a hangja, de kellőképpen hangos is, remekül el lehet bújni benne. Vagy, mivel értetlenek (hogy is ne lennénk azok, ha évszázadok óta rációval próbálnak fogást találni az irracionálison), átrendezik egy kicsit, lecsippentenek belőle, kitalálnak valamit, amit képesek megmagyarázni. Vagy legalább érezzük jól magunkat (magunkat???). Mintha magammal vinném a vendésgégbe a vacsorámat. (Én mondjuk Cseh Tamást vinnék.) Mi akarjuk kitalálni? (Te akarsz nekem házat építeni???)
3. Nemde a nép lelke is a népzenében, népdalban szólal meg? „Honnan járják, honnan hozták, / honnan e mozdulat-ország? // Szétlőtt várak piacáról, / csűrföldjéről, még a sátor / vagy a jurta / tüze mellől, röptette föl / a csípők, a csuklók, térdek / katapultja? // Vagy régebbről, húszezerből? / Még a nyelv előtti ködből / teremti újra - az ösztön?” Költői.
4. Egyházzenéjük lelkük tükre. Akik elejétől a végéig énekelnek. Papjaik is, híveik is. Nem bújnak orgonaszó mögé, nem rendezik át, nem érzik jól magukat. Valójában azonban nagyonis jól érzik magukat. Mert kiszakadnak az időből. De a térből is. Hisz a mennyországba kapcsol az időtlen áldozati lakoma.
5. A Mennyei Atya árassza áldását a Szent Anna szkóla életre hívóira, s adja kegyelmét, hogy szolgálata egész hívő közösségünk, városunk, népünk, Európa és a világ lelki megújulására szolgáljon.

Egy másik diákunk, Váradi Klára (11. a) pedig ezt mondta a szkóláról:

Először meglepőnek tűnt, hogy valaki ilyen viharos időkben kórust szervez ahelyett, hogy a lakásban gubbasztva búslakodna. Merész vállalkozás alig-próbákkal kiállni és énekelni, talán bennem is vegyes érzések lapultak múlt hét vasárnap a templom felé sétálva: Hogy mi fog ebből kisülni? Félszegségem hamar elillant, amikor először megszólalt a szkóla, mert jólesett énekelni, közösen tenni valamit, valami szebbet mint a hétköznapok, megmerítkezni az ünnepben.

blog programajánló | Tovább a programokhoz

Design: Unicial Program: Florka