« Vissza a suli oldalára
E-napló Piarista Bál Koronavírus Felvételi, beiskolázás Elérhetőségek
szeptember
14.

Nyári emlék - Tiszaugi vízitábor

Június 29-től július 3-ig Vass Bálint tanár úr 12 diákkal felkerekedett, és a Tiszához ment egy 5 napos túlélőtáboron vegyenek részt. Diáksorok, diáknyelven :)

1.nap
A Váci vasútállomáson való találkozó után felszálltunk a vonatra, majd útközben csatlakozott Zsombi, és Simi Gödön, illetve Gábor Dunakeszin. A Nyugati pályaudvarra érve megismerkedtünk a három vezetővel: Sebivel, Takival és Pistivel.
Ezt követően felszálltunk a ceglédi vonatra, majd Cegléden átszálltunk a Szolnokra tartóra. Szolnokról Lakitelekre egy eszméletlen lassú, budapesti metrókocsi vitt minket.
Lakitelken 2 órát kellett volna várnunk a tiszaugi vonatra, de mi inkább a sétát választottuk, mert igazi macsók vagyunk, illetve magától értetődő, hogy szeretünk túrázni. Útközben mindenki meg akart halni, de a kajás-csomagok cipelése színesebbé tette az utat. Végül egy laza séta után megérkeztünk a táborhelyre.
Első este mindenki tarisznyából étkezett, majd a 11 órás takarodó után a szabálykövető társaink elmentek aludni, a többiek többszöri felszólításra mentek be csak a sátrakba.

2.nap
7:30-as Vass Tanár úr által szolgáltatott, kellemes ébresztő után felkeltünk, megreggeliztünk, és elindultunk a tiszaugi holtág felé. A holtág mellett lévő csónakház hajóit használva megtanultunk kenuzni, majd a napot strandolással és versennyel zártuk, amit természetesen Zsombi, Simi és Imi nyert. Este hihetetlenül finom paprikás krumplit főzött Csongi, Simi, és Zsombi. A táborozók 2. nap este kezdték el sejteni, hogy a tábor a túlélésről fog főként szólni, nem a kenuzásról.

3.nap
8-kor sütött hasunkra a nap. Utána magunkra vetettük csicsás rongyainkat. Betömtük a bendőnket, utunkra indultunk. A kenukkal felfelé eveztünk, a répák (Csongi, Matyi, Zsót) voltak a sereghajtók. Feleveztünk. Útközben Zsombi, a spicc fogott egy tenyérnagyságú cápát. Beáztattuk égett végtagjainkat a hideg Tiszába, majd bejártuk a Tiszakürti Arborétumot. Visszacsurogtunk. Manczur Matyi vezetésével szemetet szedtek, majd fertőzésben meghaltak. Héliosz kegyetlenül meggyilkolta Bandit, majd egy tabortűzi énekkel búcsúztattuk hősi halottainkat. Majd mély álomba szenderült a tábor.

4.nap
A negyedig napunk hajnalán rossz idő fogadott, ezért 24 kilométert eveztünk Csongrád városáig. Csongrádban futottunk a buszhoz, ahol a buszsofőr csúnyán átverte a Tanár úrat. Eláztunk és a vécét keresve egy pocsolyában vesztették életüket Róbert és Gabinho. Nyugodjanak békében! Igénytelenül, megalázva és elcsigázva érkeztünk meg a busszal (ami sokkal jobb, mint Vácon). Csongor barátunk feláldozta magát értünk, és heves kiabálás közben szívta ki utolsó csepp vérét egy szúnyog. Aludtunk.

5.nap
Fél 9-kor keltünk fel, majd egy finom reggeli után elmentünk a tiszaugi holtágba túrázni. Útközben megálltunk a tiszaugi holtág-kilátónál, amiből az egész Alföldet megcsodálhattuk. A kilátóból a táborig vezető úton hatalmas vihar kapott el minket, a hajóink megtöltődtek vízzel, de aki igazán macsó volt (Simi, Zsombi, Imre, Zsót, Tóth M.) az a legnagyobb zuhéban evezett haza. Sajnos eme ifjú macsók közül csak Zsombi és Simi élte túl, tanulva a Titanic példájából.
Este Imre és Jakus A. szellemei főztek. A vacsora: pöri.

6.nap
Nagyon felkeltünk. Nagyon. Reggeliztünk.
Összepakoltunk. Irány a busz. Pesten elvesztettük két hű kísérőnket, úgyhogy csak a Tanár Úr és az osztály két legbelevalóbb macsója élte túl.

Szmejkál Zsombor és Stift Simon

blog programajánló | Tovább a programokhoz

Design: Unicial Program: Florka